A BASIC, avagy a Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code egy 1964-ben megjelent, neve alapján főleg kezdők számára készített programozási nyelv. Az 1980-as évek mikroszámítógépein jellemzően ezzel a nyelvvel találkozhatott először a gép elé ülő felhasználó.
Így utólag visszanézve érdekes, hogy az akkori magyar szocialista vezetés úgy gondolta, hogy a számítástechnika népszerűsítése, megismertetése a dolgozó néppel egy eléggé fontos téma, amivel muszáj lesz foglalkozni. Valószínűleg rájöttek, hogy nem kellene hagyni, hogy a Nyugat ezen a téren teljesen elhúzzon a keleti blokktól (amelynek mi is tagjai voltunk).
Az iskolákban sorra jelentek meg a 8 bites mikrogépek, így mi, az akkori fiatalok is megismerhettük a modernnek számító technikát. A művelődési házakban számítógépes klubokat hoztak létre; a szentesi Ifjúsági Házban is működött egy ilyen mikroklub. A tévében TV BASIC sorozatot nézhettünk, és egy, a műsorhoz kapcsolódó vizsgát is le lehetett tenni. Több számítástechnikával (is) foglalkozó újság is megjelent akkoriban, amelyben főleg a BASIC programozásról olvashattunk, mint pl. a Mikroszámítógép Magazin, Mikrovilág és az Ötlet BIT-LET melléklete. Néha teljesen más témájú újságokban is találhattunk BASIC programokat, mint pl. az Ezermesterben vagy a Süni Magazinban. Számos magyar nyelvű szakkönyvet is kiadtak, amelyek egy része idegen nyelvű művek fordítása volt, de sok, magyar szerzők által megírt könyv is kapható volt a boltokban.
Én először 1984-ben találkoztam a BASIC-kel: egyik osztálytársamnál egy Commodore VIC-20-as gépen láttam néhány ilyen programot. Kellően fel is lelkesedtem a látottakon, bőszen nekiálltam a nyelv megtanulásának, és a 80-as évek végéig ez volt számomra a fő csapásirány. Több Commodore gépre készítettem programokat, a VIC-20, a C64, a C16 és a C128 voltak az érintett típusok, de Sinclair ZX Spectrumra is írtam egy-két kisebb progit.
Aztán a 90-es évek elején a helyi gimnáziumban és a művházban megjelent néhány XT gép, amelyeken DOS futott, és így megismerkedhettem a Turbo Pascal nyelvvel. Arra gyorsan rájöttem, hogy jobban járok, ha a BASIC nyelvvel felszedett tapasztalatot mihamarabb megpróbálom elfelejteni Igaz, hogy a BASIC jó volt arra, hogy a mikrogépeken ne csak játszani, hanem programozni is tudjunk, ill. elég gyorsan össze lehetett benne hozni kisebb fejlesztéseket, de programozói szemmel nézve elég rossz szokásokat is megtanított az emberrel. Gondolok itt pl. a GOTO nyakló nélküli használatára, vagy a C64-en a POKE és a PEEK kényszerből történő alkalmazására.
Így hát manapság már csak nagyon ritkán kerülök kapcsolatba a BASIC nyelvvel. Igaz, hogy szép emlékek fűződnek hozzá, de már nem hiányzik különösebben