Beszámoló egy 14 évvel ezelőtti programozóversenyről 🙂
2002.04.26. és 2002.04.28. között került megrendezésre Budapesten a BME 24 órás programozói verseny, melyen a Tumuslak Vorvahes Team és a Majestic Games is részt vett (közös csapat indításával). Jelen írásban erről az eseményről szeretnék röviden beszámolni.
Még hónapokkal a lebonyolítás tényleges időpontja előtt szereztem tudomást (a Demoscene.hu lapról) a versenyről. Ezen fellelkesülve rögtön hozzáfogtam a szükséges 3 fős csapat megszervezéséhez, amely végül is a Tumuslak Vorvahes Team és a Majestic Games tagjaiból állt össze. (Valójában ex-Neoprimitives tagokról van szó…) A csapat neve Elmerik ötlete alapján Brain Cluster Inc. lett, a tagok pedig az alábbiak:
- Török Viktor (Kapitány)
- Török Imre (Elmerik)
- Tóth Ferenc (Feri)
Miután némi nehézségek árán elkészítettük a szükséges feltételként megjelölt magyar és angol nyelvű önéletrajzokat, majd regisztráltuk a csapatot, már csak a várakozás maradt hátra (és persze a verseny levelezőlistájának olvasgatása).
2002.04.26-án elérkezett a várva várt nap. Szépen bepakoltuk gépeinket és egyéb kacatjainkat a szállítóeszközként funkcionáló Zsiguliba, majd nekiindultunk a hosszú útnak (Zsigulival még egy Szentes – Budapest út is hosszúnak tűnik, főleg úgy, hogy még hárman is alig férünk el a bepakolt gépektől…)
Mikor megérkeztünk Budapestre, első dolgunk a kollégium megkeresése volt. Ez némi nehézségekbe ütközött, ui. sehogy nem sikerült megtalálni a Kruspér utcát. (Egyirányú utcák rulez!!!) Mire végre megtaláltuk, kiderült, hogy a portás bácsi nem tud arról, hogy itt nekünk szállás lenne foglalva. Végül abban maradtunk a portással, hogy majd beszélünk a szervezőkkel. (Rövidesen beszéltünk is velük. Ők dícséretes gyorsasággal tisztázták is a helyzetet, így lett szállásunk.)
A szálláskeresés nehézségei után átmentünk a BME Informatikai épületébe, ahol – némi késéssel – lehetőségünk nyílt a regisztrációra. Itt megkaptuk a verseny egyenpólóját, egy InfoByte újságot és a termünket, ahová bepakoltunk minden kacatot, amit magunkkal hoztunk. Itt először részletes hardverlistát kellett készítenünk a gépeinkről (későbbi félreértések elkerülése végett), majd be lehetett üzemelni a rendszert. Mikor úgy láttuk, hogy minden rendben, elmentünk a kollégiumba, hogy elfoglaljuk a szállást.
A szállás elfoglalása sikerült is minden különösebb probléma nélkül. A kapott szobával kapcsolatban semmi problémát nem tapasztaltunk, minden tiszta, rendezett volt. Az éjszaka folyamán viszont kiderült egy súlyos hiányossága: nem volt hangszigetelt. Csapatunk naivan azt gondolta, hogy péntek este lehet pihenni egy kollégiumban. Ez sajnos nem jött be. A szórakozásra vágyó fiatalság egész éjszaka az ablakunk alatt ordítozott, randalírozott, kapukat rugdosott stb. Hajnal 4-kor még valamelyik szomszédos szobában zenét “hallgattak”, úgyhogy kb. 5 óra felé sikerült elaludnunk. Persze a versenyre időben oda kellett érni (8 óra 30-ra), tehát “tökéletesen” kipihenten érkeztünk meg a megnyitóra. Ez a kellemesen eltöltött éjszaka később erősen meg is látszott a teljesítményünkön.
2002.04.27-én reggel 8 óra 30-kor kezdődött meg a verseny megnyitó ünnepsége. Itt ismeretették a feltételeket, majd csapatonként át lehetett venni a versenyhez szükséges felszereléseket. 9 óra után néhány perccel megkezdődött a verseny.
A versennyel kapcsolatban az alábbiakat célszerű tudni:
- 3 fős csapatok indulhatnak
- 24 óra az időtartam
- a fejlesztéshez tetszőleges eszközöket lehet használni
- a verseny zárt, azaz kezdés után 24 órán keresztül se ki, se be nem lehet közlekedni
- a zártsághoz tartozik, hogy mobilon sem lehet kommunikálni
Tehát reggel 9 óra után el voltunk zárva a külvilágtól. Első lépésként a terem előtt felhalmozott téglákat hordtuk be (ezekből kellett később tesztpályát építeni), majd második lépésként a feladatot vettük szemügyre. A feladat lényegében egy téma köré épült, de több, önállóan is megoldható részből állt. A fő téma a robotok programozása, irányítása volt; hogy “életszagúbb” legyen a dolog, minden csapat kapott egy doboz LEGO-t, amelyből robotokat lehetett összerakni. A szervezők ezen ötlete – szerintem – már önmagában megalapozta a verseny pozitív hangulatát. Érdekes volt nézni a jórészt már nem diákkorú versenyzőket, akik a környező világról megfeledkezve építették a különféle robotokat. Én ezt a feladatot Elmerikre hagytam – mivel ő inkább hardveres beállítottságú -, majd nekiálltam labirintusszerkesztőt írni Delphi 6-ban.
Telt-múlt az idő… A verseny során az alábbiakat tapasztaltam:
- végig nagyon jó volt a hangulat
- rengeteg élelmet halmoztak fel a szervezők, úgyhogy a versenyzők egy percig sem éheztek
- nagyon nehéz akár 12 órán keresztül is úgy programozni, hogy az ember nem aludt előtte rendesen
- viszont akár asztal mellett ülve is könnyen el lehet aludni, ha igazán álmos az ember
A verseny során elkészítettük robotunkat, akit az Aliens androidja után Bishopnak neveztünk el. Szegény Bishop – bár nagyon kedves volt szívünknek – nem érte el a filmbeli robot képességeit, sőt – Feri megfogalmazása szerint – elég tompa volt. Ezzel szemben bátorságban nem szenvedett hiányt, ha kellett, akár a falon is áttört, bár néha kiesett a kereke, de ez nem szegte kedvét. Korlátozott képességeinek fő oka az volt, hogy bár Elmerik a 24 óra alatt részletesen kiismerte a robotok szerkesztésének alapelveit, de a ciklusok és elágazások rejtelmeinek felderítésére már nem volt ideje, így Bishop – programozási hiányosságai miatt – nem felelt meg a feladatban meghatározott feltételeknek.
Az utolsó néhány órában már annyira fáradtak voltunk, hogy semmi érdemi tevékenységet nem tudtunk kifejteni, még a 10 pontot érő reggeli tornára sem mentünk le.
A verseny vasárnap reggel 9 óra után ért véget. Ezután a zsüri tagjai végigjárták a csapatokat, és értékelték az elkészült programokat. Csapatunk a labirintusszerkesztőt és a LOGO interpretert készítette el értékelhető formában, melyekre összesen 54 pontot kaptunk.
A verseny záróaktusa az eredményhirdetés volt. Itt az első csapat minden tagja 1-1 doboz LEGO-t kapott. (Kár, hogy a többi csapatra ez nem volt igaz :-)))) A “futottak még” (>11.helyezés) csapatok tagjai oklevelet kaptak. Ekkor még nem derült ki, de később (Interneten keresztül) megtudtuk, hogy a megszerzett 54 pontunk a 29. helyre volt elegendő.
Az eredményhirdetés után következett a pakolás, majd a kijelentkezés (HW-listák átnézése). Ezen procedúra után bepakoltunk a Zsiguliba, majd hazafelé vettük az irányt. Vasárnap este – hétfő reggel összesen több, mint 13 órát aludtam, és még ezután sem éreztem magam kipihentnek. De nem probléma, mert egy igen pozitív élménnyel lettem gazdagabb.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a szervezőknek sikerült egy olyan versenyt összehozni, amelyet nehéz lesz a jövőben hangulat szempontjából felülmúlni. Reméljük, hogy jövőre is lesz verseny, és hogy ismét ott lehet résztvevőként a Brain Cluster Inc.
